Vármegye: Sáros
Ország: Szlovákia
Régió: Felvidék
Helységnév 1: Tarkő
Helységnév 2: Kamenica

Története:
1296 – Szepesi Rikalf fiai „Tarkőeleje” földet cserével megszerezték az Apc nembeli Kércsi családtól
1306 előtt – Valószínűleg „Szepesi” Rikalf fia az idősebb Rikalf {a Tarkői és Berzeviczy nemesi családok őse} építethette a magas hegycsúcson Tarkő erősségét.
1306 – Az első, napjainkig fennmaradt okleveles említése idején már a Tarkői família három ága együttesen birtokolta.
1436 előtt – Ismeretlen ok miatt Tarkői „Fogas” János nemes úr hűtlenné vált a királyhoz, ezért ellene sereg vonult fel, amely megostromolta és elfoglalta az erődítményt. A bíróság döntése alapján ettől az ágtól elkobozták a javait.
1436 – 1458 – Ebben az időszakban a Tarkői bárói família másik két ága, Henrik és Tarcay Kelemen és családja mondhatta a magáénak a váruradalmat.
1440 -- Habsburg Albert magyar király váratlan halála után az országban anarchikus állapotok törtek ki. Míg az özvegy Erzsébet királyné, másállapotban lévén, a megszületendő gyermekét akarta a magyar trónra juttatni, addig a bárók nagy része, köztük Hunyadi János szörényi bán is, egy felnőtt férfit kívánt uralkodónak, aki a legégetőbb veszedelem, a török elleni harcba tudja őket vezetni. Az özvegy királyné – hatalmának megtartása érdekében – az országba hívta Jan Giskra cseh zsoldosvezért és tapasztalt, harcedzett katonáit. Giskra megkapta Zólyom várát, egyben kinevezték Kassa városának főkapitányává. Legfőbb feladata lett, hogy megakadályozza az ellenkirály, Jagelló Ulászló híveinek közlekedését Lengyelország felé. A cseh vitézek rövidesen hatalmukba hajtották a Felvidék nagy részét, várakat és városokat foglaltak el, sőt addig elhagyott erősségeket építettek újjá {ilyenek voltak például Csábrág, Murány, Csővár…stb.} valamint újabbakat is emeltek a tartományukban. Ugyanígy tettek az életüket és vagyonukat féltő, kisebb-nagyobb birtokos nemes urak is.
1442 – Korabeli forrásból tudjuk, hogy Tarcay Péter báró Erzsébet özvegy királyné, majd fia V. László király hívének számított, így a cseh husziták szövetségese volt.
1444 – Korabeli lajstrom a Giskra pártján álló erődítések között sorolták fel Tarkőt is.
-- 1456 nov. 21 – dec. 19 -- Okleveles adat szerint a Tarkői {más néven Tarcay} család familiárisaként Hototini {?} György várnagy állt az erősség élén.
1461 júl. 4 – Hunyadi Mátyás király Hatvan városából személyesen indult a csapatai élén a cseh husziták elleni hadjáratra, de még a hónap vége előtt visszafordulva, Szapolyai Imre kincstartóra bízta a további hadműveletek irányítását.
1462 tavasza – Szapolyai Imre királyi kincstartó győzedelmes hadjáratot vezetett a cseh husziták ellen a Szepesség területén, aminek során Szepesvár, közelebbről ismeretlen körülmények között, a kezébe került.
1462 ápr. vége – máj. első fele – Hunyadi Mátyás király kiegyezett a cseh Jan Giskra zsoldosvezérrel, aki a Szepesség elvesztése és Habsburg III. Frigyes császárnak a háborúból való kiválása után kénytelen volt meghódolni a magyar uralkodó előtt. Giskra vezér, a maradék várainak átadásáért cserében az Arad vármegyei Lippa és Solymos váruradalmait és 25 ezer aranyat kapott, a király pedig a zsoldjába fogadott csehekből megalakította az állandó zsoldos hadseregének a magját.
1462 után – A tarkői váruradalom, ami 13 jobbágyfaluból állt, továbbra is a Tarkői família birtokát képezte.
1526 aug. 29 - A törökkel vívott vesztes mohácsi csatában elpusztult II. Lajos király, Tomori Pál és Szapolyai György seregvezérek valamint a magyar sereg jelentős része. A véres közelharcban veszett oda Tarkő ura, Tarczay Miklós is. Rövidesen a köznemesség a tokaji gyűlésén Szapolyai János erdélyi vajdát választotta meg magyar királynak, míg a főnemesség szűkebb csoportja Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget kívánta a trónon látni. A két uralkodó hívei között megkezdődött az országot romlásba döntő belháború.
1527 - Habsburg Ferdinánd király zsoldos serege hadjáratot indított a János király uralta vidékek ellen. Ennek folyamán Nicolaus Salm generális csapatai szeptember 17.-én a tokaji csatában legyőzték János híveit, maga az uralkodó is kénytelen volt Erdélybe menekülni.
1528 márc. 8 - A Kassa városának visszafoglalására indult Szapolyai János király csapatai Abaújszinánál ismét vereséget szenvedtek Katzianer Habsburg-párti zsoldosvezér hadától. Maga János király, csekély kíséretével Lengyelországba menekült el. Katzianer generális kétheti ostrom után a Szapolyaiak családi fészkét, Szepesvárt foglalta el, míg vezértársa petrovinai Pekry Lajos a lovasaival bevette Likava és Liptóújvár erősségeit. Ugyanekkor szállhatták meg a János király hívének számító Laszky Jeromos várát is Késmárkon.
-- Kérdéses, hogy ilyen nagyarányú győzelem mellett hogyan maradhatott meg a Tarcay család a Habsburg ellenes oldalon még mintegy 20 évig? {Váruradalmaik Pécsújfalu, Tarkő és Újvár {Hőnigvár}
1551 – Ebben az esztendőben a János Zsigmond-párti Czeczey kassai városkapitány a lengyel határ közelében emelkedő Újvár és Tarkő váruradalmait akarta megvásárolni. Embereit el is küldte Tarcay Györgyhöz, de végül – ismeretlen ok miatt – nem jött létre az üzlet.
1556 jún. 5 {más adat szerint 1557} – A Habsburg-párti zsoldossereg megostromolta és elfoglalta az Izabella királyné és János Zsigmond hűségén álló Tarcay família 3 várát. Ezek közül a Tarca folyó völgyében állt Pécsújfalu {Oltariszka?}, míg a hegyek között bújt meg Újvár és Tarkő erődítése. Az egykori források szerint Drugeth Györgyné, Tarcay Anna Tarkőt védelmezte, addig testvére György Újvárba zárkózott be. Korabeli forrás szerint, bár Tarcay Anna úrnő bíztatására 7 napig az őrsége sikeresen védelmezte a meredek hegyen épült erősséget, sőt elszántságuk jeléül még fekete posztót is vontak a falakra, végül győzött a túlerő és a jobb fegyverzet. A szabad elvonulás fejében feladott erősséget a győztesen bevonuló királyi zsoldosok puskaporral aláaknázták és felrobbantották, használhatatlanná téve az épületeket és védőműveket.
-- Két nap múlva Újvár is elesett, amit szintén felrobbantottak a győztesek. Többé nem épült fel, napjainkban is romokban hever a maradéka.
-- Egy esztendővel később Nagyszőllős ostrománál meghalt Tarcay György úr, így vele magvaszakadt a Tarcay famíliának. Az Újvárt hősiesen védelmező Tarczay Anna úrnő egy közeli jobbágyfaluban, Orsócon húzta meg magát nagy szegénységben, ahol 1567-ben halt meg.
1816 – Tarkő romjának nagy részét az akkori birtokosa, egy Tahy nevű nemes úr a Lucska településen épülő pálinkafőző házának építésére hordatta el.
2003 – Egy terepbejárás tanúsága szerint Tarkő várromján még nem végeztek régészeti kutatást és restaurálási munkálatokat, pedig a maradványok igen nagymértékű pusztulása ezt sürgetővé tenné.

Leírása:
A völgybeli faluból induló turistaúton lassan felfelé kapaszkodunk a 725 méter magas hegycsúcson árvuló Tarkő várának romjához. A hosszan elnyúló, keskeny csúcson a középkori erősségnek alig maradt nyoma, csak néhány falcsonk meredezik az égbolt felé. A vár két részből állt, amit keskeny sziklagerinc kötött össze. A Ny-i nagyobb részen, ami 25 x 45 méterű udvart fog körbe, egy kör alakú öregtorony csonkja magasodik az ég felé, míg a K-i várrész palotája csak 20 x 20 méter nagyságú volt. Az egykori épületek belső felosztásának már nincs semmilyen látható nyoma. A meredek sziklacsúcson emelkedő Tarkőnek sosem volt fontosabb katonai jelentősége, nem fejlesztették tovább az ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelően, így megmaradt kicsiny magánvárnak. Annak, hogy Tarkő vára ennyire elenyészett, az 1557-es rombolás mellett a későbbi bontási munkálatok a fő okozói.

Irodalom:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996}-------------------------------------- 440. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrády II. {1935, hasonmás 1996}------------------------------- 5.-- 10. old.
Csorba - Marosi - Firon: Vártúrák kalauza III. {1983}---------------------------------------- 285. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}------------------------------------------------ 194. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra II. {1996}---------------------------------- 116.-- 117. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti - topográfiai kislexikona {1996}--------------------- 260. old.
Csorba Csaba: Rejtélyes váraink {2001}----------------------------------------------- 282.-- 283. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977}------------------------- 160. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}----------------------------------- 661.-- 662. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977}---------------- 204. old.
Dr. Ferenczy Sándor József közleménye