RÖVID TÖRTÉNET:
A honfoglaláskor Árpád egyik vezérének Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott, kinek unokája Bene vitéz lehetett az elsõ birtokosa annak a nagy kiterjedésû pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek.
A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között Csobánka comes építette újjá és tette a nemzetség székhelyévé. A birtokot késõbb két fia János comes és Péter között úgy osztotta fel, hogy János kapta Gyöngyöst tartozékaival, így Péter Visontát a hozzá tartozó birtokrésszel. Jánosnak három fia volt, László, Sámuel és I. Dávid. László mester 1298 július31-én fegyvereseivel Kakaton- valószínû a Kenederes és a Kunhegyes közötti Kakaton- Rafain bánnak, Debrecen urának jobbágyaira támadt, akik közül hármat megölt, hatot megsebesített és mintegy 200 márka zsákmányt szerzett. Ezért a tettéért 1300 január 15-én III. Endre király által is jóváhagyott alországbírói ítélettel fej és jószágvesztésre ítélték. Az ítélet végrehajtására azonban a királynak megfelelõ ereje nem volt, így a család 1301-ben az egri káptalan elõtt Gyöngyöst, Bene helységet és Bene várát akadálytalanul oszthatta fel egymás között, úgy hogy a vár közös költségen maradt. László 1304-ben büntetlenül halt meg, birtokait Sámuel ragadta kezébe. Károly Róbert király 1322-ben azonban javainak egyharmadát elfoglalta, a megmaradt részt pedig Sámuel gyermekeinek hagyta. I.Dávid Csák Mátéhoz csatlakozott és 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában, ahol életét veszthette, mert többé már nem említik.
A Csobánkák sorsát véglegesen az 1327. május 21-én kiadott királyi oklevél döntötte el, melyben a családot minden vagyonától megfosztották és összes birtokaikat, köztük Bene várát is a Kacsics nembeli Farkas fia Tamás a Széchenyi család õse kapta. Tamásnak két fia volt Miklós, kit Kónya bánnak is neveztek, és Mihály. Valószínû, közösen bírták a várat még 1394-ben is. Az 1411-ben megtartott osztálykor a Kónya fiak és unokák, igy Simon, ki egykor királyi fõajtónállómester és László, néhai Frank vajdának fia osztozkodtak, de a vár továbbra is közös maradt. 1424-ben Zsigmond királyé, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta.
Bene várát valószínû, hogy a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként "locus castri in territorio possessionis Bene" mint a Kanizsai család birtokát említik.

Link: Szabó J. József: Régészeti ásatások a gyöngyös-mátrafüredi Benevárban, 1982-1989-ben