Zorislav Horvat

 

Kulturális Minisztérium

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal -

Műemlékvédelmi Osztály, Zágráb

HR – 10000 Zagreb, Mesnička 49.

 

A kézirat befogadásra került: 1997. 03. 24

A cikk elfogadásra került: 1997. 12. 03.

 

 

Forrás: a Horvátországban megjelenő „PROSTOR” kiadvány, Vol. 5(1997), No. 1(13) Internetes HTM-je.

Eredeti cím: Prozori na burgovima 13 –15. stoljeća u kontinentalnoj Hrvatskoj

Kereső szó: stari burgovi

Fordító: Szatanek József, Pécs, 2003. 08.  (szatanek@dravanet.hu)

 

 

 

 

Ablakok a kontinentális Horvátország, XIII. – XV. századi váraiban

 

 

A tartalom kivonatos ismertetése

 

            A kontinentális Horvátország, 13. 15. századi várainak ablakai, a rendeltetésük miatt – a beltér megvilágítása – okvetlenül a középkori építészet tényezői voltak. A legszebb és a leggazdagabban kivitelezett ablakokat a várak palotáin és lakótornyain, azaz a legreprezentatívabb helyiségekben találjuk. Az ablakok nagysága és külső megjelenése, a keletkezésük korának, az anyaguknak, az építtető anyagi lehetőségeinek, a az építőmester tudásának és a helyiség rendeltetésének a függvénye volt. A 15. század folyamán a nagyobb ablakokat élszedett kőkeresztekkel osztották meg, jelentős részeként a nemesség középkori életszínvonalának.

 

Bevezető

 

Az ablakok a rendeltetésük miatt – a beltér megvilágítása – feltétlenül az építészet tényezőit képezik. A várakban, a helyiségek jelentősége és rendeltetése, valamint az építtető anyagi lehetősége, továbbá az építész tudása függvényében, egy sor változatban alakították ki. A legnagyobb és leggazdagabban kivitelezett ablakok, a várak palotáin, a lakótornyokon, azaz, az un. reprezentációs lakóterekben voltak. A kisebb jelentőségű helyiségekben - hálófülkékben, kaputerekben, lépcsőházakban, stb. egyszerűbbek ablakok voltak. A legegyszerűbb ablakokkal, pincékben, raktárhelyiségekben, továbbá különböző kisegítő, mára már nem ismert rendeltetésű helyiségekben találkozhatunk.

            A lőrések, a számszeríjak lőállásai és a puskalőrések, az nyílások egy külön csoportját képezik, melyekről ez esetben nem kívánunk beszélni.

            A legegyszerűbb ablakok, csak egy nagyon szűk rések voltak a falak homlokzatain, melyek befelé, ék alakban szélesedtek ki.

  

 

1. Ábra. Modrus, Terzsán vára: a lakótorony           2. Ábra. Medvevára, a déli lakótorony a

     déli fala, a földszinti, kifelé néző ablak          leomlása előtt: a torony nyugati oldala az I. és

         maradványaival. (Fotó: Z. Horvat)            a II. szint ablakaival (Fotó: V. Guteša, 1907.)

 

Ilyen ablakokat találhatunk a Pozsega közeli Velika vár lakótornyának a földszintjén, a modrusi lakótorony legmélyebb szintjén (1. ábra), Magasváron (Viškovac), Korógyon (Korođ), Ozalyban, Klokocsban (Klokoč). A közös ezekben az ablakokban az, hogy megvilágító nyílásként nagyon magasak és szűkek, sőt inkább lőrésekhez hasonlítanak, ám ennek ellenére, mégiscsak ablakok.

 

Egyszerűbb ablaknyílások

 

            A 13. századi várak ablakainak a kivitelezése, magasabb fokú, a falak külső oldalain, a homlokzatok síkjában, jellemzően kőkeretűek (2. ábra). A világítóablakok szűkek és magasak, míg maguk a kőkeretek, kb. 15-30 cm vastagok. A belső oldalukon ablakfülkékkel voltak ellátva, melyek tölcséralakban szűkültek a keretek felé. A nagyobb és a jelentősebb helyiségekben, ezek leginkább lakóhelyiségek voltak, az ablakfülkék szűkülése a padozatig tartott úgy, hogy az ablakokhoz lehetett lépni és rajtuk keresztül ki lehetett nézni. némelyik ilyen ablakfülke, meglehetősen széles volt, úgyhogy bennük padokat is elhelyezhettek, melyeken ülhettek, vagy olyan munkát végezhettek, pld. olvashattak, írhattak, köthettek, amihez elegendő fényre volt szükség. Az ilyen ablakoknak egy nagyon jó példája maradt fenn részben, a zágrábi Geréc városrész, Lotrscsak (Lotrščak) nevű tornyában, mely, annak ellenére, hogy a „szabad királyi város” erődítéseinek csak egyik védőtornya, minősége teljesen egy lakótoronyhoz hasonlítható (3. 4. ábra)1. Az ilyen ablakfülkékben, szinte rendszeresen, szegment íves boltozatok és faragott  fülkesarkok figyelhető meg. Fülöp püspök

 

1) E világítóablak szélessége 2 láb, a magassága, 3 ½ láb, azaz, 65/114 cm.

erődítését, a geréci városrész északi oldalán lévő Pap tornyot, hasonló módon készítették el, ám a világítóablakai, a fennmaradt részletek alapján, nagyon szűkek voltak.

            A lakótornyok ablakainak a további fejlődésénél, törekedtek azok jobb megvilágításra, vagy legalábbis, feltételesen mondva, az ablakok melletti munkaterületek jobb megvilágítására. Ennek reprezentatív példája, Modrus várának lakótornya, melyen részben fennmaradt  egy hatalmas ablakfülke az első emeleten (5. 6. ábra)  és egy kisebb a földszinten.

 

 

 

 

 

 

 

3. Ábra. A zágrábi Geréc városrész erődítése,     4. Ábra. A zágrábi Geréc városrész erődítése,

  a Lotrscsak torony, II. emeleti ablakának               a Lotrscsak torony ülőfülkés ablakának és

                  rekonstrukciós kísérlete.                         ablakszárnyainak rekonstrukciós kísérlete.

                       (Rajz. Z. Horvat)                               (Rajz: Z. Horvát adatai alapján, A. Horvat)

 

Az első emeleti nagyterem ablakának, nagyon nagy, szegment íves fülkéje volt, ennek ellenére nem rendelkezett padokkal, ám a fülke mérete akkora volt, hogy nyugodtan tartózkodhattak benne. A külső ablakkeretezések mára elpusztultak, de valamicske a kinézetéről, nagyságáról, grafikailag kikövetkeztethető és az ablak hiányzó részei, megrajzolhatók (6. ábra). E világítóablak mérete megközelítőleg, 40/120 cm volt. Annak ellenére, hogy nincs semmi nyoma annak, mely legalább megközelítőleg rávilágítana arra, hogy hogyan zárták és milyen felszereléssel látták el az ablakszárnyakat, feltételezhetjük, hogy legalább egy részük üvegezett volt.

            Tekintettel modrusi lakótorony első emeletének feltételezhető padlószintjére, az ablakfülke, a padlószint fölött, kb. 50-60 cm magasságban volt, feljutni hozzá valószínűleg valamiféle faszerkezeten át lehetett2.

 

2) Hasonlóan a modrusi vár északi oldalán lévő nagyterem árnyékszékéhez (lásd: Z. Horvat: 1995: 303. oldal, 4. kép)

     

 

5. Ábra. Modrus, Terzsán vára, a lakótorony        6. Ábra. Modrus, Terzsán vára, a lakótorony

   déli falának belső oldala. Balra lent, az 1.          I. emeleti ablakának (lásd 5. ábra), alaprajza

    ábra ablakának fülkéje és a fő lakótérről                és belső nézete. A rekonstruált részeket,

           beszélő I. emeleti ablakfülke.                                    ferdevonalkázással jelöltük.

Fotó, rajz: Z. Horvat)

 

            Szaplonca öregtornyának II. emeleti, szűk ablakát, egy egyenes gerendával zárták le, melybe csúcsíves ablakzáródást faragták (8. ábra), ami még  a román korra utal. Az ablak mögött egy tölcsér alakú fülke nyújtózik3, míg magának az ablaknak, valószínűleg fából készült ablaktáblás szárnya volt. Az ablak kiegészítő részei téglából falazottak, tehát nem csak kődarabokból. készítették el az egészet. A szaploncai öregtorony harmadik emeleti ablakának egy nagyobb, ülőfülkéje van, nagyon leromlott állapotú ablak nyílással, melyből mára már nem lehet megállapítani az eredeti kinézetét. Lehet, hogy szükséges még azt is megemlíteni, hogy ez az ablak, az öregtorony felvonóhidas kapuja fölött található, amiből nyilvánvaló, hogy a feladata a bejárat ellenőrzése volt.

            A szamobori öregtorony keleti falának második emeletén, fennmaradt egy szűk és magas ablak, valamint a tölcséres ablakfülkéje. Külön érdekessége, hogy az ablakot mind a négy oldalán, ferdére faragott szegélyű kövekkel keretezték (7. ábra). Az ablakot jelenleg nem lehet megközelíteni, így ebben a pillanatban nem világos a zárásának a módja. Rátaláltak egy ilyen típusú ablak szemöldökgerendájának részletére (vagy egy ablakkönyöklőjére?), melynek profilozási szélessége pontosan meghatározható, a szamobori várban több ilyen ablakot is készítettek, csakhogy ezek a szamobori vár későbbi bővítéseinek, utólagos beépítései.

            A régi fényképeken látható, a zrínyi vár lakótornyának déli falában, egy második emeleti, szűk és magas ablak. Mára ez a fal leomlott, ám a lakótorony romjai között láthatók egy másik ablak tölcséres fülkéjének a maradványai. Az ilyen típusú ablakok készítése, a 15. század folyamán, a kontinentális Horvátország és Szlavónia lakótornyainál, megszokott dolog volt

 

3) Lásd Z. Horvat, 1995-ös cikkén 313. oldalán, a 23. ábrát.

            A likai Busán (Bužim) várának aljában, egy ablak, két, ferdeszegélyű kőtöredékét találták meg: a szemöldökgerenda, az ablak 25 cm-es szélességéről beszél, a kőkeret töredékének másik oldala megerősíti, hogy az ablak magassága, 63 cm lehetett (9. ábra). Az nem ismert, hogy a ferde ablakszegély körbevezetett volna az ablak körül, vagy csak egy bizonyos magasságig ért. Különösen érdekes, hogy a szemöldökgerendába egy lyukat fúrtak, melybe egy fából készült sarokvasat helyeztek, mely körül az ablakszárny foroghatott.

            Magában a várban is találtak egy szemöldökgerendát, de egy szűkebb világítóablakét, melynek a szélessége, csak 17. cm volt.

 

    

 

7. Ábra. Szamobor vára: a lakótorony keleti falának ablaka    8. Ábra. Szaplonca vára: a lakó-

                  - az alaprajz, a külső és a belső nézet.                        torony II. emeleti ablakának

                          (Mind két rajz. Z. Horvat)                                     alaprajza és külső nézete.

 

            A likai Busán vára újabb keletkezésű, teljesen faragott kődarabokból építették fel. Ivan Kukuljević, a Feliratok (Natpisima) című művében megemlíti, hogy talált itt, egy glagolita írással kifaragott, 1405-ös feliratot, ami akár a vár felépítésének az idejét jelölheti, ám a vár ekkoriban már biztosan állt3a.

            Jó néhány olyan ablak maradt fenn a 13. 14. századi lakótornyokban, melyek tekintet nélkül a relatív egyszerűségükre, mégiscsak minőségi kivitelezésűek, továbbá nyilvánvalóan azonos szinten álltak az akkori várak, más egyéb felszereléseivel is. A csáktornyai (Čaklovec) templomos vár lakótornyának vannak talán a legkvalifikáltabban kidolgozott részletei, ám ezek csak részben maradtak fenn, így nehéz róluk valami reális megállapítást is adni. Az biztos, hogy a torony második emeletének egyik ablaka, egy nagyobb, kőpados fülkével bírt, gazdagon profilozott kőkeretezéssel.

 

3a) Kukuljević, 1891.: 25. oldal

 

 

 

9. Ábra. A likai Busán vára: az ablakát a vár aljában talált két kőtöredék alapján rekonstruáltuk. Az ablak rekonstruált részeit, ferdevonalkázással jelöltük. A szemöldökgerendába egy lyukat fúrtak, a sarok vas részére, mely körül az ablakszárny foroghatott. (Rajz: Z. Horvat)

 

            A Károlyváros vidéki Ribnik vár4, amit valószínűleg Frangepán Bernát herceg építtetett a 15. század második felének folyamán, ablakai, annak a korszaknak a határán vannak, amit éppen vizsgálunk, ám a relatív jó állapotban való fennmaradásuk miatt, alkalmasak az elemzésre. Rengeteg olyan ablakkal találkozhatunk a várfalak külső felületén, mind a földszinten, mind az első emeleten, melyek a legkülönbözőbb helyiségeket világították meg,  mint: lépcsőzeteket, árnyékszékeket, lakó és mellékhelyiségeket. Ezek a megvilágító ablakok, a legkülönfélébb formájúak és nagyságúak, ám mindegyik ferdeszegélyűre faragott kőkeretekkel rendelkezik (10. és 11. ábra)5. Különösen érdekes az egyik földszinti helyiség hatalmas, kőpados fülkével rendelkező ablaka, mindjárt rögtön, a vár kaputere mellett6 (12. ábra). Ez a helyiség egy konyha lehetett. A hatalmas fülkével ellentétben, az ablaka nagyon egyszerű, az ablak bevilágító részének a mérete, csak 30/63 cm. Az ablak nyilvánvalóan a konyhaszemélyzet precízebb feladataihoz szükségeltetett.

 

5) Z. Horvat, 1992.: 120-123. oldal és a szöveg melletti kép.

6) Z. Horvat, 1995.: 316. oldal, 29. képe.

 

10. Ábra. A Károlyváros vidéki Ribnik várának ablakai.

A és B – az ötszögletű torony II. emeleti ablakai; C – az ötszögletű torony lépcsőzete előtti ablak; D – a vár földszintjének külső oldalán lévő (négy ablak) ablakok; E - a vár földszintjének külső oldalán lévő (szintén négy ablak) másféle ablakok; F – a földszinti raktárhelyiség, udvarra néző ablakai (Rajz: Z. Horvat)

 

            A fent említett típusú ablakokat figyelhetjük meg az ozalyi vár, „Magtárnak” nevezett épületének egyik lakóhelyiségében is (13. és 14. ábra)7. Három ilyen, szinte azonos méretű ablak maradt fent itt. A kőkeretük, négy kődarabból áll, a keretekbe, egy következő alkalommal, még vasból készült rácsokat is beleépítettek. A keretek belső oldalába, vájatokat faragtak az ablakszárnyak elhelyezésére, amit két sarokvassal szereltek fel, melyek egy horoggal zárható, ablakszárnyat hordoztak.

            Az ablakokat kiegészítéseként, a kőkeretek belső oldalán, gyakran profilozott vájatokkal látták el, melyekbe az ablak bezázárásakor, az ablakszárnyak simultak bele (15. ábra). A 15. század második felének folyamán, de a későbbi várkastélyoknál is, az ablakokat kívülről     is bevéséssel   rendelkező   ablaktáblákkal   látták  el.  Ezek  az ablaktáblák, a belső

 

7) „Magtár” azért nevezik így, mert a 18. század folyamán gabonát tároltak benne. Ezt a palotát azonban a 15. század közepén építették, amit Zrínyi IV. Miklós, 1556-ban egy emelettel kibővített.

 

 

11. Ábra. Néhány egyszerű, 14-15. századi ablak profilozása:

A – Varasd, Öregvár; B, C, D -  Raholca vár töredékei; E – Szamobor, Öregvár; F - Garics vára, a lépcsőzet ablaka; G, H – Ribnik vára, az ötszögletű torony, II. emeletének ablakai; I – Ribnik vára, az ötszögletű torony, I. emeleti lépcsőbejáró előtti ablak; J – Ribnik vára, egy földszinti ablak; K – Ribnik vára, az elfalazott ajtó ablaka kívülről; L – Ribnik vára, a földszint, a belső udvar forduló ablaka (Rajz: Z. Horvat).

 

 

12. Ábra. A Károlyváros vidéki Ribnik vára: az eredet bejárata melletti földszinti helyiség, valószínűleg konyha ablaka (Rajz: Z. Horvat)

atmoszférára ható, üvegezett ablakszárnyak védelmére szolgáltak, de védelmi feladatuk is volt. Az ablakkeretek belső oldalán lévő rácsokon kívül, melyről kevéssel ezelőtt Ozaly példájánál írtunk, egyes ablakoknál az ablakok külső felét is rácsokkal biztosították (16. ábra). Ezek a rácsok, kosárszerűen ugrottak ki az ablakok külső oldalán, ami lehetővé tette az ablakok előtti térség ellenőrzését is.

 

       

 

 13. Ábra. Ozaly vára: a 15. század közepén keletkezett         14. Ábra. Ozaly vára, a „Magtár”

     „Magtár” egyik földszinti ablakának régebbi fázisa                 keleti falában lévő ablak.

              - alaprajz és nézetei. (Rajz: Z. Horvat)                                    (Fotó: Z. Horvat)

 

        

 

   15. Ábra. Ablak profilozások három típusa: A – vájat nélküli ablak-     16. Ábra. Zríny vára,

    szárny; B – vájatos ablakszárny a belső oldalon; C – vájatos ablak-       az ablak külső felén,

                 szárny mind két oldalon (Mind két rajz: Z. Horvat)                 kosaras rács található.

 

„X” keresztmetszetű ablakok

 

            Annak ellenére, hogy a legrégebbi várak maradtak fenn a legrosszabb állapotban, találhatunk másféle ablakszerkezetekre is példákat: ezeknek a világítónyílásoknak a legszűkebb része, a várfalak vastagságában helyezkedik el. Az ilyen ablakok, tölcsérszerűen szélesednek, mind a belsőtét, mind a külsőtér felé, az egyházi épületek ablakainak módján. Fönnmaradt egy ilyen, szabályos téglalap alakú ablaknyílás, a szlavóniai Orahovica feletti Óvárban is (17. ábra). Az ablak aránylag szűk és magas (14/84. cm) is, ám nyoma sincs a zárás módjára.  Tekintettel a szűkösségére, rács beépítésére nem volt szükség. Ennek az ablaknak románkori kinézete, de magának a várnak a falazási módja is arról tanúskodik, hogy az ablak a 13. században keletkezett.

 

      

 

17. Ábra. Raholca várának az udvarra néző      18. Ábra. Szentgyörgyvár várának földszinti és

                ablaka (Rajz: Z. Horvat).                              I. emeleti, részben elfalazott ablaka.

                                                                           (D. Miletić felmérése után rajzolta: M. Valjato-            Fabris, HRZ-től)

 

            Az ilyen típusú ablakok, másféle példái rejtőznek Szentgyörgyvár téglából falazott, vízi várának udvari falaiban8, de már csúcsíves zárófejezettel (18. ábra). Miután ezekből az ablakokból több is volt a földszinten és az emeleten, így nem lehetett szakrális rendeltetésük. Ezek az ablakok szűkek és magasak - 14/106 cm. Mára már nem világos, hogy hogyan zárták

 

8) Miletić, 1988/89.: 63. oldal

őket. A szentgyörgyvári ablakok metszete,  alakja és mérete, a medvevári Szt. Fábián és Szt. Sebestyén kápolna, valamint Bród melletti Drenovác, Szt. Demeter kápolnájának az ablakaira emlékeztetnek9

Valószínűleg a valamikori „x” keresztmetszetű ablakokból több lehetett, ám azok nem maradtak fenn. Ezen ablakok külső szélessége kedvezőtlen volt a védelem számára, ám meglehetősen jó megvilágítást adtak, a bevilágító nyílás nagyfokú szűkösségének ellenére is. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy mindkét helyen ezek az ablakok a vár belseje felé fordultak, ahonnan nem lehetett ellenséges támadástól tartani.

 

13-14. századi ikerablakok

 

            A 13-14. század folyamán a beeső fény mennyiségének szükséglete meg növekedett, ezért az ablakokat, ikerablakok módjára megosztották, hogy aztán belőlük, a 14. század végétől, a 15 század folyamán, az élszedett kőkeresztosztós, un. „cseh” ablakok, fejlődjenek ki. Lehet, hogy a legrégebbi ikerablakot, az ozalyi vár románkori részén találhatjuk meg. Annak ellenére, hogy már régen elfalazták, régiségét mégis megerősíti a beépítésének módja.

            Medvevár közelmúltbeli (1973-tól) rendezése során, román-gótikus kori ikerablakok szemöldökív gerendáinak, számos töredékét tárták fel10. Ezek megállapíthatóan két, 13. század közepi, azaz Medvevár első építési fázisának korából származó, ikerablak maradványait képezik.

            Az egyik, a háromleveles szemöldökív kialakítású ikerablak, valószínűleg a palota reprezentatívabb helyiségéhez tartozhatott (20. ábra), az tudott, hogy a másik típusú ikerablak, Medvevár középső részén, a bejárat melletti kisebb torony első emeletébe volt beépítve (19. ábra).

            D. Miletić elgondolása szerint, aki Medvevár feltárási és műemlékvédelmi munkálatait vezette, ezeknek az ikerablakoknak, a belső oldalán, fából készült ablaktáblák lehettek. Violett le Duc által felhozott példa alapján, az ilyen ablakok valószínű zárásának a módját is megállapíthatjuk11.

 

  

 

   19. Ábra. Medvevára, a középső rész kapujának a végében lévő       20. Ábra. Medvevára, a

                        kistorony I. emeletén látható ikerablak                             valamikori palota

      (Forrás: egy 1889-es felvétel, a kulturális és örökségvédelmi      ablakának rekonstrukciója

                                                fényképtára)                                              (Rajz: Z. Horvat)

 

9) A Bród melletti Drenovác, Szt. Demeter kápolnája, legvalószínűbben, a 14. század kezdetén keletkezett. A. Horvat 1980.: 182-183. oldal.

10) Miletić, 1984.: 76-77. és 81. oldal.

11) Viollet le Duc, 1854-1869.: 401. oldaltól, továbbá a 30. ábra.

            Valószínűleg kicsivel később keletkezett az, az ikerablak, mely az Új Gradiska melletti Gracsanica kaputornyának első emeletén található12. A szemöldökét egyetlen kődarabból készítették, szegmentes kialakítású szemöldökívekkel az ablaknyílások fölött. Az ikerablak belső oldalán, egy nagyobb kőpados fülke volt (22. ábra).

 

    

 

  21. Ábra. Garics vára, Eberhard zágrábi püspök vára, az      22. Ábra. Az Új Gradiska közeli

                        ablak rekonstrukciós kísérlete.                          Gracsanica vár lakótornyának I.

           (Zlata Jeras-Pohl „Arhitektura” 1971. alapján)              emeleti ikerablaka (Rajz: Z. H.)

 

Élszedett kő keresztosztós ablakok (cseh típusú ablakok)

 

            A 14. század végén, 15. század elején, Horvátország váraiban, újfajta típusú, un. cseh ablakok tűntek fel. Ezeket, Eberhard zágrábi püspök (1397-1406. és 1410-1419.)13 meghívására, Medvevárán és Garicsban dolgozó, cseh mesterek terjesztették el (21. ábra).

            Az ilyen típusú ablakok Csehországban, a 14. század első felének folyamán terjedtek el francia hatásra14, hogy aztán fejlődésük kiteljesedjen, Perler Péter, 1356-os Prágába érkezése után, aki IV. Károly és IV. Vencel király számos építkezését vezette15.

            Parler Péter szolgálatainak a jelentősége az volt, hogy „rendszerezte” a cseh építészetet, mely rendszer magába foglalta maguknak  a boltozatok kivitelezésének a kedvező kialakítását és közös nevezőre hozta a boltozatok részleteinek a kialakításával. Aztán ami szintén jelentős tette volt, hogy ő találta azt a legkedvezőbb technológiai eljárást, mely leegyszerűsítette, meggyorsította és megkönnyítette az építkezéseket. A 14. század második felének folyamán Prágában, de általában Csehországban is,  hatalmas és  jelentős  építkezések zajlottak, melyekhez áramlottak egész Európa mesterei, hogy megtanulják az új építészeti eljárásokat, hogy aztán 1385. után, amikor felfüggesztették a prágai Hradzsinban lévő, Szt. Vitus székesegyház építkezéseit,  és  1399. után,  amikor  Parler  Péter  meghalt,  műve  egész

 

12) Đ. Szabo, 1920.: 123. oldal

13) Lásd a garicsi vár lakótornyának II. emelti alaprajzát, Z. Horvat, 1995.: 313. oldal, 24. ábra.

14) Menclova, 1972.: 62-67. oldal.

15) Kotrba, 1970.: 62-67. oldal.

Európában elkezdjen szétterjedni. Ezen mesterek egy hulláma érzékelhető Horvátországban is, a zágrábi katedrális, Lepoglav, Remetinác, Kamenszka és a „Dobra Kwcha” aljai Szt. Anna pálos templomok és kolostorok építésénél, várak és palotáik építésénél, bővítésénél, mint pld.: Garicsnál, Brinyénél, Krapinánál, lehet, hogy Szamobornál, Szlunjnál, Csázmánál, stb.16. Az általuk elterjesztett újdonságok egyike volt az élszedett kő keresztosztós ablakok megjelenése, melyek a középkori Horvátország fogalmai szerint, nagyon nagy újdonságnak kellett lennie és javította a nemesség általános életszínvonalát is. Ehhez elegendő, ha összevetjük a 13-14. századi lakótornyok ablakait (Szamobor, Zríny), az un. cseh ablakokkal és láthatjuk is, érzékelhetjük is, hogy mit jelenthettek az akkori korok embereinek.

            Az ilyen ablakokra a legtöbb adatot, Eberhard püspök, garicsi lakótorony, 1968-1972-ig tartó, ásatási és felújítási munkálatai adták. Ezt a lakótornyot/palotát, miután tönkrement (a törökök gyújtották fel a 16. században), sohasem újították fel. A torony, leégése után visszamaradt feltöltődésben, számos „cseh ablak” töredéket találtak, melyek az első és a második emeletbe épített ablaknyílásokról beszélnek17. Ezek az ablakfülkék nagyok voltak és egészen a padló szintjéig nyúltak le, továbbá  kőpadjaik is voltak,  melyeken ülve dolgozhattak a napfénynél18. Az ablak kiegészítők profilozásánál megfigyelhető, hogy ugyan olyan élszedett kövekből álltak, mint az ablakkeret profilozásai (21. ábra). Az nem ismert, hogy hogyan milyen szerkezettel oldották meg az ablaknyílások zárását, de tekintettel a belső oldal vájatának a profilozására, akár elforduló ablakszárnyakat is építhettek bele, de fixen álló ablaküvegeket is19. Az ablakkönyöklők külső oldalai, a szakrális ablakokhoz hasonlóan, ferdére faragottak voltak.

            Brinyében is számos „cseh ablak” töredék árulkodik vegliai IV. Miklós herceg, akit először neveztek Frangepánnak, anyagi lehetőségeiről20, azonban ezek az ablakok vájatok nélküliek voltak, ami megfelel annak, hogy az ablakszárnyak sem voltak üvegezve. Ez azt jelenti, hogy az ablakoknak csak egyszerű ablaktáblái voltak, melyek csak részben lehettek üvegezettek (26. ábra). Itt két eltérő típusú, meglehetősen gazdagon profilozott kőkeretű ablakot találtak.

            A leggazdagabban profilozott „cseh ablakok”, Medvevár palotáján találhatók, melyek töredékeit, az utóbbi évtized felújítási munkálatai során találták meg21. Ezekből még négy külső ablakkeret különböző profilozására és az egyik ablak élszedett kő keresztosztójára ismerhetünk rá. (23. ábra, A jelzet).

            A „cseh ablakok” profilozásának egyik különlegessége az. hogy a vízszintes élszedett kő keresztosztói aszimmetrikusak , ilyeneket találhatunk a csázmai várkastélyban, a garicsi vár lakótornyában, ám a 16. század eleji kastélyoknál is rálelhetünk (Nagy Tábor, Bikszád).

            A „cseh ablakok” a 15. század folyamán, de később is, a 16. században elég gyakoriak voltak, amit a meghatározó építkezéseknél fellelhető töredékek és ablakméretek alapján lehet megbecsülni. Az ilyen típusú ablakok egy teljes példányát, az élszedett kő keresztosztóval együtt, találhatjuk Zrínyi IV. Miklós, ozalyi palotájában és a pazini várkastélyban. Az ozalyi palotában még egy ilyen ablak található, de befalazva és élszedett kő keresztosztói nélkül, valamint még egyet a ribniki várban. Szentgyörgyvár közelmúltban végzett felújításánál, jó néhány, szép keresztosztós ablakot tártak fel, melyek közül kettőt, teljesen felújítottak. „Cseh ablakokról”    árulkodó   töredékeket   találtak,  Szomszédvárban,  Raholcán,  Nekcse  várban,

 

16) Z. Horvat, 1984/86.: 52-54. oldal.

17) A régészeti részvizsgálatokat, M. Kruhek vezette, az építészeti-műemlékvédelmi terveket, Zlata Jeras-Pohl és Ivo Maroević dolgozta ki, a zágrábi RZH-tól (Maroević, 1971.: 33-37. oldal; Kruhek, 1972.: 3-10. oldal; Maroević, 1972.: 12-21. oldal)

18) Szintén lásd, Z. Horvat, 1994.: 232. oldal, 24. ábra.

19) Maroević, 1971.: 37. oldal és ábrája.

20) Z. Horvat, 1984/86.: 42-43. oldal és a 9. 10. ábra.

21) Miletić, 1984. 76. oldal; Z. Horvat, 1992.: 118. oldal, 120 ábra.

 

 

 

Szamoborban, Varasdon, a Szana menti Blagajban és a vinodoli Ledenicában. Tudjuk, hogy voltak ilyen ablakok a kiskemléki vár palotájában is22.

 

 

23. Ábra. „Cseh” típusú ablak kiegészítők profilozásai:

A – Medvevár, a töredékeket a közelmúltban végzett kutatások alkalmával találták (D. Miletić); B, C – Szentgyörgyvár, a kisebb (B) és a nagyobb (C) udvari ablakok profilozása; D – Pazin, várkastély: a II. emelet ablakainak profilozása.

Ülőpadok profilozása:

E – az orahovicai Raholca vár ablakfülkéjének kőpadja; F – a ribniki vár, ötszögletű tornyának I. emeleti helyisége végében lévő ülőfülkés ablak padja (Rajz: Z. Horvat).

 

Zrínyi IV. Miklós, „Magtárnak” nevezett ozalyi palotájában, három, élszedett kő keresztosztós ablak maradt fenn, az eredeti üvegezett ablakszárnyaik és vasból készült rácsozataik nélkül (24. ábra). Az ablakkönyöklők külső koszorúit, utólag faragták ki, valószínűleg a vasrácsok áltávolításának alkalmával. Az ablakok vizsgálatánál, jelentős adatokhoz juthatunk, az ozalyi palota ablakainak eredeti kinézetéről és felszereléséről.

Az élszedett kő keresztosztókat, a várfal külső oldalába építették be, a belső oldalon hatalmas, szegment íves ablakfülkék voltak. A kőpad nélküli ablakfülke, a padló szintjénél 15 cm-es magasságik nyúlt le. A fülke belső szegélyének, ferde, fogazottra kivitelezett szegélye volt.

 

22) Szabo, 1920.: 83. oldal.

 

24. Ábra. Ozaly vára, a „Magtár” földszintjének, élszedett kő keresztosztós ablakának alaprajza és külső, belső nézete.

(c, d – furatok az üvegezett ablakszárnyakat hordozó sarok vasalatoknak; e – az ablakfülke belső oldalába fúrt lyukak a nagy ablaktáblákat hordozó vasalatok számára; a külső oldalon lévő kosaras ablakrácsot, az ablakkönyöklő koszorúsra történő faragásakor távolították el) (Rajz: Z. Horvat)

 

            A valamikori ablakkönyöklő külső oldalát, utólagos faragással, koszorúsra készítették el, talán az alkalommal, amikor a palotát „Magtárrá”, azaz gabonatárolóvá alakították át. A biztonság növelése érdekében, minden ablakot kosaras ráccsal védelmeztek, ami egyidejűleg tette lehetővé, az ablakon keresztüli akadálytalan kilátást. A „Magtáron” a közelmúltban végzett felújítási munkák előtt, még láthatók voltak azok a furatok, melyekbe ezeket a rácsokat illesztették bele (25. ábra).

            A kőkeretek belső oldalára, mind a négy ablaknál, vájat párokat faragtak (24. és 27. ábra), azt, hogy milyen volt a középső, függőleges élszedett keresztosztó, mára már nem lehet megállapítani, mivel a megfelelő részeket átfaragták. Zrínyi IV. Miklós palotájának, magtárrá történő átalakítása alkalmával, az ablakszárnyakat, az üvegezéseket és a nagyobb vasszemeket nyilvánvalóan eltüntették. Bizonyos általánosításokat, azonban mégiscsak meg lehet állapítani.

            A minden bevilágító nyílás melletti furat párok arról beszélnek, hogy a kőfaragó gondoskodott az üvegezett ablaktáblák fixen való rögzítésének, vagy az esetleg elforduló ablaktáblák falba illesztésének a lehetőségéről (24. ábra, c, d, jelzet). A rögzített, üvegezett ablaktáblák esetéről, a helyenként fennmaradt vashorgok vékony „orrai” tanúskodnak (27. ábra, e jelzet), melyek kipattinthatók voltak, így rögzítve, a kisebbre, nagyobbra (kör vagy rombusz alakú) készített üveglapokat, a keret vastüskéihez. Az így beépített üveglapokat, még gittel kellett kitölteni, hogy védelmet nyújtsanak az eső ellen. Az elforduló ablakszárnyak, részben vagy teljesen beüvegezett faablakkeretekkel készülhettek, melyeket a ferde szegélyekben található, beépített vas sarokpántok hordoztak. Az oldalankénti két-két erősebb sarokpántok (27. ábra, e, jelzet), valószínűleg, a fából készült fatáblákat hordozták, melyekkel kiegészítésként (kívülről) zárták az ablakokat. Ezeknek az ablakszárnyaknak a beépítésével, valószínűleg mindegyik ablaknyílás üvegezésének az egyediségét hangsúlyozták ki.

 

    

 

   25. Ábra. Ozaly vára, a „Magtárnak” nevezett palota élszedett     26. Ábra. Románkor ablak-

    kő keresztosztós ablakai. Az ablakkeretekben megfigyelhetők          tábla Carcassonból.

             a beépített vasrácsok furatai (Fotó: Z. Horvat)               (Forrás: V. le Duc, 1869.: 401-403. oldal és kép)

 

    

 

27. Ábra. Ozaly vár, az ablakszemek kő él-      28. Ábra. Szentgyörgyvár, a háromrészes ablak

szedete, Zrínyi M. palotájában: c – az ablak-       élszedett kő keresztosztókkal, amit a közel-

   szárny sarokpántja; d – üveglap rögzítő-       múltban végzett várfelújítás során találtak meg.

     szem; e – a nagy fatábla sarokpántja.        (Forrás: D. Mileić rajza után, M. Valjato-Fabris,

                  (Rajz: Z. Horvat)                                          mindketten a HRZ-től)

            Az ozalyi palota első emeletén, még egy ilyen profilozású ablak található, csak a bevilágító nyílás mérete egy kissé eltér. Tekintettel arra, hogy ezt mára elfalazták, róla többet nem tudhatunk.

            Már beszéltünk Szentgyörgy várának, 1988-as helyreállításáról, melynek során több, elfalazott, élszedett kő keresztosztós ablakot tártak fel, melyek közül, kettőt felújítottak. Különösen érdekesek azok a leletek, melyek biztos, hogy legalább két, háromrészes ablak maradványai (28. ábra)23. A szentgyörgyi vár régebbi részéhez hozzáigazított, élszedett kő keresztosztós ablakok, Ernuszt Zsigmond püspök idejéből származhatnak, ahogy azt az 1488-as évszámmal ellátott, címeres reneszánsz kőtábla is tanúsítja. Az ablakok szemöldökgerendáit, hat, háromleveles, gótikus dísszel díszítették, a keresztcsomópontok sarkait, még gótikus módon készítették el, az un. keresztpálcák csomópontjai hangsúlyosak, a lábazatai érintetlenek. Az ablakok első emeleti elhelyezése, reprezentációs rendeltetésüket bizonyítja.

 

 

29a. Ábra. Ribnik vára, az ötszögletű torony     29b.  Ábra.Valpó vára, a lakótorony II. emeleti

  I. emeleti, utólagosan kivitelezett, ablakának        ablaka. Az ablak mögött, egy hatalmas ülő-

    élszedett k ő keresztosztóját, szaggatott               fülke van. Az ablakot kívülről, belülről

                   vonallal jelöltük.   (Mind két rajz: Z. Horvat)   kétszárnyú ablakkal zárták.

 

            Garics vára és az ozalyi Zrínyi palota „cseh ablakainak” egyidejűségéről, a profilozási részletek és a szerkezetek azonossága beszél. Ezek a részletek – lecsökkentve a profilokra és a kialakításokra – tipikusan 15. század második feliek, melyek jellegzetességüket akkor is megtartották, amikor az élszedett kő keresztosztásaik már eltűntek. Legelőször a függőleges keresztosztók alsó részei tűntek el (Ribnik, 29a. ábra), majd a 15. század végén és a 16. század elején a keresztosztókat is teljesen elhagyták, az így leegyszerűsített bevilágító nyílásokat, kettős ablakszárnyakkal zárták el (29b. ábra).

            A későbbi korszakokban, mely már kívül esik témánkon, az ablakokhoz, egy külső szárnyat, teljes ablaktáblákat is beépítettek, nyilvánvalóan védelmi rendeltetéssel.

 

23) Miletić szerinti rajz alapján, 1988/89.: 66. oldal, 7. ábra (M. Valjato-Fabris rajza, D. Miletić felvételei után)

24) Z, Horvat, 1993.: 177. oldal, 15. ábra: a Bihács melletti Sólyomkő vár, lakótornyának I. és II. emeleti ablakai

 

30. Ábra. Pazin. Várkastély, a II. emeleti, udvari erkély, kő keresztosztós ablakkal.

 (Rajz: Z. Horvat adatai alapján, A. Horvat)
 
              Végül említést kell tennünk Pazin várkastélyának, élszedett kő keresztosztóval ellátott ablakáról is, amit egy udvar felöli erkéllyel kombináltak (30. ábra). Ilyen ablakok vannak a pazini várkastély külső oldalán is, de erkély nélkül, itt nyilvánvalóan ügyeltek a biztonságra. Ez az tipikusnak mondható, ugyanúgy készítették el, ahogy máshol, az erkély oldal kövébe egy kisebb nyílást építettek be. Az ilyen erkélyek olyan külső terek ellenőrzésére szolgáltak, ahol különben holt terek maradtak volna.

            Az ablak bevilágító nyílásának a szélességét, két mérethatár között, a keresztosztókkal mozgatták, azaz a legkisebb szélesség 30 cm volt (Szentgyörgyvár), a legnagyobb 52 cm (Szentgyörgyvár, a háromrészes ablak). Ha a méreteket lábban fejezzük ki, akkor a szélesség, 1 és 1 2/3 láb között mozgott. A „cseh ablakok” bevilágító nyílásainak a méreteit, teljesen praktikus módon alakították ki: a nagy fesztávú, kőgerendákba beépíthető üvegtáblák lehetőségeinél, tekintettel voltak a szél felhajtóerejére, ezért lehetőleg, ólomszalagokkal összefogott, üvegdarabokból összeállított, vaspálcákkal merevített üvegtáblákat készítettek.

 

Zárszó

 

              A falak áttörésékor a cél a jobb megvilágítás elérése volt, ami jelentős tényező volt a helyiség hasznosításában. Az ablakok méreteit, szerkezeteit és részleteit, az időjárás, a tájegység, az építtető kívánsága és anyagi lehetőségei, a mesteremberek tudása és a helyiség rendeltetése   függvényében  alakították   ki.   A     régebbi

ablakok, tekintet nélkül feladatuk jelentőségére, zártak és egyszerűek voltak, amivel egy esetleges ostrom esetén, a vár biztonságáról gondoskodtak. A lakótornyoknak és a palotáknak, a korai időszakokban (a 13. és 14. században), zárt kicsiny ablakaik voltak. A 13. század folyami zárt konstrukciók, összhangban voltak a románkori lélekkel, kettejük együttese, már egy stílusrendszert alkotott: a masszív épületek, zárt tömegét, csak helyenként törték át. Nagyobb ablaknyílások, csak az épületek magasabb pontjain voltak. A románkori ablakokat felváltó új, gótikus stílusú kifejezésmód, nem csak a nagyobb ablaknyílásokkal kezdődött el, hanem az új profilozások, részletek és szerkezetek alkalmazásával is. A 15. század vége felé, az ablakok már hatalmas üvegfelületekkel rendelkeztek, melyek néhány más részlet mellett (cserépkályhák, konzolos árnyékszékek, stb.), a kényelmesebb lakhatást tették lehetővé – a kényelmet értsd a középkori fogalmak és lehetőségek szerint.

            Az ablaknyílások, ablakszárnyakkal, vagy rögzített üvegekkel való zárásáig, hosszú és lépcsőzetes úton kellet haladni, a záratlan, vagy súlyos fatáblákkal zárt ablakoktól, míg az ablakok, az üvegezett ablakszárnyakig, vagy a rögzített, ólomberakásos ablaknyílásokig fejlődtek. Ez a fordulat az ablakok szerkezetében, Horvátországban, az 1400. körüli időkben jött el, amikor is a cseh mesterek, sok új ötletet hoztak be az építési módozatokban. Ezt egy viszonylag békés, háborúk nélküli időszak tette lehetővé. A 15. század folyamán ezek az új ötletek szétterjedtek, melyeket az egyszerűen alkalmazható, olcsóbb szerkezetek és csökkenő tömegek jellemeztek, ami az élszedett keresztosztók megszüntetésével zárult.

            A véletlenszerűen megtalált, különböző típusú ablaktöredékek, széleskörű elterjedésükről beszélnek, továbbá sok 13-14. századi vár, magas szintű felszereltségéről. Sajnos ezekből olyan kevés maradt fenn e tájékon, hogy minden újonnan fellelt töredék újdonságnak számít, de ezekből is megállapítható országunk középkori embereinek építészeti alkotásai.

            A késő gótikus ablak kialakítások, tovább éltek, a már új, reneszánsz kialakítású épületekben, hozzáidomítva nem csak az új életmódhoz, hanem az újabb módon felépített erődítésekhez, a várkastélyokhoz is, melyeket már tűzfegyverekkel védelmeztek a tűzfegyverek ellenébe, de ez már egy külön téma.

 

Irodalom

 

1.        Horvat, A. 1980.: O domaćij flori na ranogotičkoj plastici sjeverne Hrvatske, Gunjačin zbornik, 181-188. oldal (Honi virágok, észak Horvátország kora gótikus plasztikáiban)

2.        Horvat, Z. 1984-86.: Burg u Brinju i njegova kapela (A brinyei vár és kápolnája, „Peristil”, 27-28. szám, 41-48. oldal, Zágráb)

3.        Horvat, Z. 1992.: Katalog gotičkih profilacija, Društvo povjesničara umjetnosti, Zagreb (Gótikus profilozások katalógusa, Művészettörténészek társasága, Zágráb)

4.        Horvat, Z. 1993.: Kružne branič-kule u Hrvatskoj krajini u XVI. st. (Kör alakú lakótornyok a 16. századi horvát határőrvidéken, „Prostor”, 1(2-4) szám, 159-188. oldal, Zágráb)

5.        Horvat, Z. 1994.: Grijanje u srednjovjekovnim burgovima (A középkori várak fűtésrendszere, „Prostor” 2(3-4) szám, 215-240. oldal, Zágráb)

6.        Horvat, Z. 1995.: Neki pomoćni prostori u starim gradovima kontinentalne Hrvatske (Mellékhelyiségek és kisegítő helyiségek a kontinentális Horvátország középkori váraiban, „Prostor”, 3(1) szám, 299-322. oldal, Zágráb)

7.        Kotrba, V. 1980.: Arhitektura, Češké uméní gotické 1350-1420. Prag

8.        Kruhek M. 1972.: Arheološki radovi na Garić-gradu, „Vijesti muzealaca i konzervatora” (Régészeti munkálatok Garics várában, „Muzeológusok és műemlékvédelmisek közlönye” 2. szám, 3-10. oldal, Zágráb)

9.        Kukuljević, I. 1891.: Nadpisi sredovječni i novovjeki, Zagreb (Közép és újabb kori feliratok)

10.    Maroević, I. 1971.: Zaštitni radovi na Garić-gradu (Műemlékvédelmi munkálatok Garics várán „Arhitektura”, 109-110. szám, 33-37. oldal, Zágráb)

11.    Maroević, I. 1972.: Garić-grad – prijedlog za rekonstrukciju središnje kule, „Vijesti muzealaca i konzervatora” (Garics vára – adalékok a középső torony rekonstrukciójához „Muzeológusok és műemlékvédelmisek közlönye” 6. szám, 12-21. oldal, Zágráb)

12.    Menclová, D. 1972.: České Hrady, II. Parg

13.    Miletić, D. 1984.: Medvedgrad „Kaj” Zagreb-Medvedgrad-Medvednica (Medvevár „Kaj” folyóirat, Zágráb-Medvevár-Medvednica hegység különkiadása, 65-93. oldal, Zágráb)

14.    Miletić, D. 1988/89.: Neki problemi izvisenja konzervatorsko-restauratorskih radova prigodom obnova starog grada u Đurđevcu „Godišnji zaštite spomenika kulture Hrvatske” (Néhány állagmegőrzési és felújítási probléma felvetése, a gyurgyeváci Öreg vár felújítási munkálatok alkalmával „Horvát műemlékvédelmi évkönyv, 14-15. szám, 59-83. oldal, Zágráb)

15.    Sekulić-Gvozdanović, S. 1962.: Stari grad Ribnik (A ribniki Öreg vár, „Bulletin” JAZU, 1-2. szám, 42-51. oldal, Zágráb)

16.    Szabo, Gj. 1920. Sredovječni gardovi u Hrvatskoj is Slavoniji, Matic Hvatske, Zagreb

17.    Viollet le Duc, E. E. 1854-1869.: Dictionaire raisoné de l’ architecture francaise du XIII au XVI siécle, V. kötet, Párizs